Széplak

Egy oldal a Balaton iránti olthatatlan szerelmemről, és a tavalyi nyaralásunkról készült pár kedvenc fotóval.

Picit bővebben írok róla a NőiCsizma blogon. KATT.

Ezt az oldalt beneveztem a Studio Challanges blog júliusi kihívására.

Finnabair

Vasárnap volt szerencsém egy nemzetközileg elismert csúcs kategóriás screppertől tanulni. Igazából nem részletezem nagyon, mert egyrészt már többen is megírták, másrészt mert csak is szuperlatívuszokban tudnék beszélni.

Szuper volt a társaság, jó volt a hely, a szervezés, és Finnabair egyfelől egy zseni, másfelől egy egyéniség. :) Rengeteget tanultam, nem is kimondottan technikailag, hanem inkább az alkotási folyamatról magáról. Nekem, aki MINDIG elképesztően túlgondolkodom, nagyon fontos üzenet volt, hogy csak csináld, és ne gondolkodd túl, ne agyalj annyit. PONT úgy jó, ahogy csinálod! ;)

Három art journal oldalt és egy vásznat készítettem. Nekem különösen az art journal rész tetszett, rengeteget tanultam a szabad és gyors, intuitív alkotásról.
Az első art journal oldal elvileg vintage volna, és rengeteg rétegzéssel készül.

A második lényege a dodlizás, azaz firkálgatás.

A harmadik gyors, és egyszerű. Nem vagyok vele tökéletesen megelégedve, de azért sokat tanultam ebből is. :)

A délutánis ws téma egy kollázs vászon volt. Nem vittem jó fotót, és ez az egész alkotási folyamatra rányomta a bélyegét.  Sebaj, majd megbarátkozunk egymással. :)

Harminc

Egy kedves gyerekkori barátnőm kért meg, hogy segítsek neki megvalósítani a meglepetést, amit a barátja harmincadik szülinapjára talált ki.

Kitalált 30 ajándékot, és ezt egy kis kuponfüzetben szeretné átadni neki.

Az azonnal világossá vált számomra, hogy a kuponokat bélyegezni fogom, mert van egy klassz kuponbélyegzőm, ami épp megfelel erre a feladatra.
Csak abban nem voltam egészen biztos, hogy hogyan fűzzem össze a kuponokat.

Szilvi pár dolgot kikötött: legyen nagyon egyszerű, nagyon minimál, és pasis. Színben fekete, fehér és maximum sötétkék.
Aki ismer tudja, hogy ezek nem igazán az én stílusomba vágó elemek. :D

Végül TÉNYLEG nagyon minimálra vettem, kis tasakokat készítettem, amiket harmonika megoldással kötöttem össze. Készítettem egy átlátszó borítót neki, majd fekete bőrrel takartam el a gerincet.

Az elejére kivágtam egy 30-ast, és egy NőiCsizma csipivel díszítettem. Ennyi. Semmi több.

Mit gondoltok, mit mondott a barátnőm, mikor odaadtam neki?? Szép, de azért egy kis szivecske nem ártana bele....Nah, akkor ennyit a minimálról :D

Felhasználtam: alapkarton, Kaiserkraft Hello Today papírok, NőiCsizma chipboard, dekortapasz, átlátszó albumelőlap, bőr.

Éljen az újrahasznosítás!

A februári ScrapBoltos kihívás témája az újrahasznosítás.

Ez az egyik kedvenc témám, készítettem már shadow boxot milkás dobozból, teás dobozból díszdobozt, a novemberi scrapklubra pedig gyufás skatulyákat gondoltam újra.

Szerettem volna valami igazán különleges dolgot újragondolni, így műanyag befőttesüveg tetőkre esett a választásom. Ragasztottam beléjük egy-egy képet a lurkóimról, aztán dekoráltam kicsit, majd összefűztem, és egy klassz falra akasztható dekoráció lett belőlük.

Több képért kattints a ScrapBolt blogra! :)

Advent után

Decemberben Edit, Juli és a férjem unszolására túlléptem a saját árnyékomon, és bementem egy kis beszélgetésre a FEM3 Caféba. (A lehetőséget ezúton is nagyon köszönöm Editnek!  )

Én már azt is sikernek könyveltem el, hogy el tudtam mondani két viszonylag értelmes mondatot, azt meg hogy néhány nap múlva felhívtak, hogy szeretnének januárban újra meghívni, szinte értelmezni sem tudtam 

Így esett, hogy az évet egy újabb tévés szerepléssel indítottam. A téma "Az adventi díszek újraértelmezése az ünnep után, tavaszra hangolva" volt. Nektek itt most megvallom, hogy ezt én kissé korainak éreztem, ráadásul nem is valami testhez álló a feladat, hiszen se dekoratőr, se virágkötő nem vagyok ugye. Megpróbáltam magam azzal nyugtatni, hogy ha egy profit szerettek volna, akkor nem engem hívnak, tehát remélem, elég lesz a háziasszonyos ügyetlenkedésem is 

Átértelmeztem hát a saját és a nővérem asztali díszét, a saját kopogtatónkat, és egy kedves ismerősöm, Anna hagyományos koszorúját.
Íme, néhány részlet:

Ha kíváncsi vagy rá, hogy pontosan mit csináltam velük, és milyenek lettek, azt olvasd el a NőiCsizma blogon! :)

Ha pedig megnéznéd a beszélgetést, akkor kattints IDE.